Interjú Egri Győzővel

Excelsior: Jó reggelt, Győző! Sokan nem tudtak részt venni személyesen a közgyűlésen, és így lemaradhattak a megválasztásod alkalmával tartott bemutatkozó beszédedről. Sokan talán személyesen sem ismertek a megválasztásod előtt. Arra gondoltunk, hogy egy interjú keretében bemutatkozhatnál a tagságnak. Ráadásul azóta eltelt bő egy hónap, és elkezdted a munkát. Kialakulhatott benned egy friss kép a teendőkről.

Egri Győző: Jó reggelt! Köszönöm a lehetőséget!


Fotó: GM

Excelsior: Akkor bele is kezdenénk. Első kérdés. Mi az a három legfontosabb dolog, amit szerinted mindenképp tudni kell Rólad?

E.Gy: Fizikusként végeztem 2002-ben az ELTE-n, utána négy évig tőzsdei mesterséges intelligencia fejlesztésében vettem rész, majd két évig orvosi nagyműszerek (főleg PET) képalkotó szoftverét programoztam. Azóta lett egy kis saját cégem, a Meditations Kft, ami szerencsére rugalmas munkarendet tesz lehetővé.

Nagyon rossz a memóriám, ezért mindent felírok, todo listákat készítek. Így viszont már az a tapasztalatom, hogy jobban tudom menedzselni a dolgokat, mint valaki, akinek jó a memóriája, ezért nem írja fel a teendőit.

Régebben eléggé konfliktusos ember voltam. Körülbelül 4-5 éve történt valami, sokat tanultam a régebbi vitáimból, és valahogy sikerült megváltoznom. Lett egy elméletem, és eszerint igyekszem eljárni. Ha van, vagy látszik, hogy lesz egy konfliktusom, azt kell megvizsgálni, hogy miért érzékelem ezt egyáltalán konfliktusnak. Általában az jön ki, hogy van valami apró (vagy nagy) rendbe-nem-rakott dolog az emberben, a lelkében, az önértékelésében, valahol a gondolkodásában, és azt sérti fel valami, amiből a konfliktus lett. Ilyenkor inkább magamban igyekszem rendbe tenni ezt a bajt, és ezzel általában a konfliktus is megszűnik. Tehát a konfliktusok így az önismereti folyamatban szolgálnak irányjelzőként.

Excelsior: Néhány kérdés a mászásról, mint sportról . Mióta mászol?

E.Gy: Három éve mászok, az Ex boulder teremben kezdtem.

Excelsior: A mászás milyen ágait űzöd?

E.Gy: Teremben boulder, köteles. Sziklamászás, mesterséges mászás.

Excelsior: Mit ad Neked a mászás?

E.Gy: Ez érdekes, mindegyik formája mást. A boulderezés teremben, az csak edzés nekem. Főleg egyedül járok.

A köteles terem a kapcsolatteremtés. Kivel leszek olyan viszonyba, hogy utána tavasszal együtt menjünk sziklára?

A sziklamászás már az elmélyültebb kapcsolat a kötélpárommal. Olyan párt kell találni, akiben megbízunk, és akit ismerünk, hogy felelősen mehessünk bele a helyzetekbe.

Most azért az emberi oldalát domborítottam ki, mert nekem ez a legfontosabb benne.

Excelsior: Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba az Excelsiorral?

E.Gy: 2016-ban jöttem alapfokú tanfolyamra. Az történt, hogy ismerőseim elvittek sziklát mászni, és amikor fölmásztunk a falon, a kötélpárom megkért, hogy vegyem elő a pruszikomat ereszkedéshez. Ettől zavarba jöttem, mert nem tudtam, hogy mit hívunk így, és nem is volt nekem akkor pruszikom. Akkor ott rám parancsoltak, hogy az első lehetséges alkalommal menjek el egy tanfolyamra, mert ez a helyzet így nem tartható. Mivel a Monkeyba jártam főleg, ott láttam a plakáton, hogy van Excelsioros tanfolyam.

Excelsior: Ezek szerint volt értelme a plakátolásnak. Ezt örömmel halljuk. Mi volt az első benyomásod, amikor az Excelsiorral megismerkedtél? Hogy változott azóta, ha változott egyáltalán?

E.Gy: Lázár Istvánhoz kerültem a tanfolyamon, úgyhogy az első benyomásom a korán kelés és a katonás rend volt, és nem nagyon volt érdemes hibázni. És nem, nem nagyon változott. Most télen voltunk a Tátrában, jót mosolyogtam magamon, amikor pakoltam be, és betettem a harmadik pár kesztyűt is, és még mazsolás-mogyorót is, a biztonság kedvéért. Ezeket tőle tanultam.

Excelsior: Kiknek ajánlanád az egyesületet és miért?

E.Gy: Mindenkinek, aki szeret mászni. Nagy érték, hogy ez a sportegyesület tényleg egy közösség, sok szervezett programunk van. Most, hogy egyesületvezető lettem, és beszélgetek az átjelentkezőkkel, látom ezt.

Excelsior: Van mászó példaképed? Ha igen, ki az és miért?

E.Gy: Nem, nincs egyetlen példaképem. De szeretem a mászótörténelmet, igyekeztem utána olvasni a dolgoknak, de még nem eléggé mélyültem el benne.

Excelsior: Kedvenc mászóhely Magyarországon belül és külföldön?

E.Gy: Belül: Tardosbányát nagyon szeretem, és Hollókőt.

Kívül: Nem voltam még olyan helyen, ami ne vált volna a kedvencemmé. Csak azt sajnálom, hogy ilyen későn kezdtem mászni.

Excelsior: Volt valamilyen emlékezetes túrád vagy mászásod?

E.Gy: 2000 nyarán nyári diák voltam a CERN-ben, ott akkor Chamonix-ból kiindulva sokat túráztunk, majdnem minden hétvégén.

2015-ben felmentem a Grossvenedigerre, talán akkor voltam a legmagasabban.

Emlékezetes mászás? Németh Sacival másztunk a Vordere Stadelwandon, és a legtetejéről egy szerencsétlen mozdulat miatt leesett a táskám, úgy hogy nyitva volt. Hát ami utána jött, az elég emlékezetes nekem… de végül a mesterséges mászáshoz használt kampóimon kívül minden meglett. Nehézség miatt ami még emlékezetes lehet: Totenköpflsteig a Hohe Wand-on, La Cengia Rossa és Helena, Arcoban.

Excelsior: Mászó tervek az évre és tovább?

E.Gy: Jó lenne elmenni tavasszal Arcóba, ősszel sajnos nem tudtam az egyesülettel tartani. A többi… hát sajnos egy tavalyi eset miatt még mindig elő-előjön a fájdalom a nagylábujjamban, és ez nem tesz jót az elöl mászásnak. Azt vettem észre, hogy amióta ez tart, nem úgy tervezek, mint régebben, mint mondjuk tavaly ilyenkor. Azért valamikor majd szeretnék olyat, hogy 800-1000 méteres, vagy még nagyobb falat mászni, több nap alatt, húzózsákkal, ottalvással. Jó lenne megtanulni repedést mászni, és elmenni mászni az USA-ba is.


Fotó: GM

Excelsior: És akkor az Egyesületben betöltött szerepedről is kérdeznék néhányat. Mikor döntötted el, hogy indulsz a vezetőségért?

E.Gy: Az, hogy van ilyen ügy, hogy Boti hamarosan le fog mondani, ezt tavaly januárban tudtam meg. Azt, hogy ez úgy fog összejönni, hogy Sepsi Örssel, és Garamvölgyi Misivel együtt jövünk segíteni, ez december közepén dőlt el.

Excelsior: Mi volt az oka ennek?

E.Gy: Ez egy elég nagy munka. Mint már említettem, nekem elég rugalmas a munkaidőm, ezért van lehetőségem, hogy tudjak segíteni.

Excelsior: Hogy látod az egyesület jelenlegi pozícióját?

E.Gy: Erősnek látom.

Excelsior: Milyen terveid vannak, hogyan szeretnéd vezetni az egyesületet?

E.Gy: Azt látom, hogy nagyon sok segíteni, tenni akarás van az egyesületben, igazából szinte hihetetlen is ez a mai világban. És ez nagyon jó! Az én dolgom főleg annyi – mármint a papírmunkán kívül -, hogy az energiákat a jó irányba tereljem. Hogy aki segíteni szeretne, az tudjon, és ezt értékeljük, és hogy öröme teljen benne.

Excelsior: Hogyan szeretnéd támogatni a nagy mászóeredmények elérését? Van egyáltalán ilyen cél?

E.Gy: Van, természetesen. Amit a közgyűlésen mondtam, azt tudom most újra elmondani, mert azóta nincs új fejlemény:

Volt, aki azt mondta, hogy valamilyen pályázatos rendszer lenne jó, amivel tudnánk támogatni a nagy eredményeket.Volt, aki ehelyett inkább abban látná a megoldást, hogy ha sok jó mászó tud egymásról, akár együtt is másznak, és inspirálják egymást, abból jön ki a nagy sporteredmény. E között a kettő között kell majd megtalálni az egyensúlyt. Azt fontosnak tartom, hogy ha lesz támogatás, akkor ne csak a legjobb mászókat támogassuk, hanem azokat is, akik jövőre lehetnek a legjobb mászók.

Excelsior: Egyesület, mint közösség – mit jelent ez számodra, és hogyan szeretnéd támogatni?

E.Gy: Ez valahol nekem a legfontosabb, már abban az értelemben, hogy amit én konkrétan tudok csinálni, az főleg ebbe a témakörbe esik. Az új tagok integrálásában lehet szerintem majd előrelépni. És ha sokan tudnak segíteni úgy, hogy annak látszatja van, és ráadásul örömüket lelik benne, akkor én úgy gondolom hogy a közösségi élet szinte magától fog még magasabb hőfokon égni. De vannak konkrét példák is: szeretném, ha lennének workshopok – akár elméleti, akár gyakorlati – ahol az oktatók tovább képezhetik magukat. Gyakran előjön beszélgetéseken, hogy foglalkozni kellene a egészségügyi, életmentési ismeretekkel, nem csak elméleti szinten, hanem gyakorlatorientáltabban is. És más ilyen témák is vannak, amelyekre ha szervezünk programokat, akkor az adott dolog iránt érdeklődő emberek megtalálhatják egymást. Hogy kicsit haza is beszéljek, mint fizikus: mindenki emlékszik a “nagy gyökös képletre, amiből valahogy kijön a kötélerő”. Én el tudom képzelni, hogy ha ezt a témát példákkal, magyarázattal, jól illusztrálva feldolgoznánk, még arra is lenne sok érdeklődő.

Excelsior: Köszönjük az interjút! Mit gondolsz, lehetne ez egy vándor interjú? Kit szólítanál meg, hátha vállalkozna egy bemutatkozásra a tagságnak?

E.Gy: Én köszönöm! Szuper, legyen ez vándor interjú! Akkor következő alanynak javaslom Buzás Balázst.

Translate »