Nagyon nehéz ilyenkor bármit is mondani; keresi, de nem találja az ember a szavakat. Egy kimagasló hegymászót, mi több, egy különleges és kiváló embert veszítettünk el Szilárd személyében.

Fotó: Suhajda Szilárd Facebook oldala, 2022

Szilárd 2023. március 23-án indult útnak a Kyocera Everest Expedíció nyomán Nepálba, hogy megkíséreljen feljutni a Csomolungmára, avagy a Mount Everestre. 8.848 méterre, mely bolygónk legmagasabb pontja. Ráadásul pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül, ami magyar hegymászónak még nem sikerült ezelőtt (de még nemzetközi viszonylatban is nagyon kevés embernek). 2023. május 20. éjjel indult el csúcsmászó körére, a csúcstámadást május 24-ére tervezte. A mászás jól haladt, melynek során utoljára május 24-én, nepáli idő szerint kora délután jelentkezett be telefonon, a Déli-csúcs lábától, 8.630 méterről.

A műholdas jeladójától kapott adatok szerint a legnagyobb regisztrált magasság, amit biztosan elért, 8.795 méter volt. Így már ezzel a mászással is csúcsot döntött, hiszen eddig senki más nem jutott ilyen magasra „tisztán mászva” a magyar hegymászók közül. Sajnálatos módon ezután nem érkezett több hír felőle, így a hazai háttércsapat az alaptábori hátteret biztosító nepáli ügynökség segítségével egy három fős, serpákból álló mentőcsapatot szervezett. A terv az volt, hogy optimális esetben május 26-án felérjenek a Hillary-lépcső aljába, ahol utoljára látták Szilárdot, és segítsenek neki lejutni. Innentől kezdve a hazai mászóvilág – és talán az egész ország – reménykedett Szilárdban, a csodában…

Nem véletlen, hiszen Szilárd 2014-ben már bizonyította, hogy képes elérni a Broad Peak 8.047 méteres csúcsát, 2019-ben a K2 csúcsát (8.611 méter) – elkezdve a „Big Five” teljesítését –, majd 2022-ben a Lhotse (8.516 méter) tetején állt pótlólagos oxigén használata nélkül. És ezek „csak” a sikeres mászások, hiszen számos egyéb, 8.000 méteres csúcs elérését célzó expedíció tagja volt.

2009 óta az Excelsior SE tagja. Klein Dáviddal közösen 2013. és 2021. között számtalan túrán és mászáson vett részt, köztük öt expedíción, melyek során az Alpoktól a Himalájáig megszámlálhatatlan utat másztak. A Tátrába Dáviddal sokszor mentek, a Berán János és Kókai Balázs emlékút mászásukról készült kis videójukat itt meg is lehet nézni >>>

„Aki ismerte, tudta, hogy lelkes és jó szemű hegyi fényképész, erős mászó, aki gyermeki örömmel létezett a nagy hegyek világában, ugyanakkor expedícióinkra – a fizikai felkészüléstől kezdve a szervezés nyűgein át – lelkiismeretesen, következetesen készült.” – fogalmaz Klein Dávid.

Fotó: Suhajda Szilárd Facebook oldala, 2023

Nem lehet elmenni amellett, hogy nem csak hegymászóként, de emberként is igazán példaértékű volt. A mostani expedíció indulása pillanatában ezt írta:

„8.848 méter. Egy bűvös szám. Partnereimnek és a láthatatlan segítőknek tiszta szívemből köszönöm, hogy ezt lehetővé tették! És köszönöm mindenkinek – Családnak, Barátoknak, Nektek –, akik mellettem állnak! Vár a Föld Istenasszonya. Itthon pedig Timi és Soma. És akárhogy is végződjön ez a történet, egyvalami biztos: ebben az egészben Ők a hősök! Ez az odaadás az igazán nagy dolog, nem a hegymászás.”

Talán az alábbi idézettel lehet kicsit közelebb kerülni Szilárd gondolkodásához, megérteni, mi is az igazi hegymászás:

„Csak szimbólum a hegy és a hegymászás; minden valamirevaló embernek kell hogy legyen egy Matterhornja, amit tűzön-vízen keresztül meg akar mászni. Nem a Matterhorn a szép, ha mégoly festőien világítja is meg a hold, hanem az a szép, hogy vannak matterhornjaink, amelyek kikényszerítik belőlünk az igazi emberi magatartást: a küzdést. Nem a küzdést a létért, hiszen éppen ez az, ami bennünk az állattal közös, hanem a léten felüli küzdést: azt a küzdelmet, amit nem az élet szükségletei kényszerítenek ránk, hanem emberi mivoltunk: a szenvedély. Az állatnak nincs szenvedélye. Él és meghal, közben küzd a létért, ez a dolga. Az ember ott kezdődik, ahol túllép azon, ami benne csak biológiai, átadja magát a szenvedélynek, a „léten felüli” küzdelemnek. Egyedül ez lehet szép. Másként aligha volna érthető, hogy megfontolt és kitűnő emberek, a szó szoros értelmében „felnőtt” emberek elszánt komolysággal nekivágnak „gyerekes” kalandoknak, amelyekben életüket is készséggel hajlandók kockára tenni, olyan célért, amelynek „célszerűségét” a kaland pillanatában aligha lehet átlátni.”

Benedek István: Csavargás az Alpokban

Álmod legyen könnyű a hegyekben, Isten veled Szilárd!